Drága magyar testvéreim!

Az antiszemitizmus helyzete, de mivel magyarok és egymás közt vagyunk, beszéljünk anyanyelvünkön, szóval a nép egészséges zsidóellenes érzületének foka kielégítő. Önzetlen felvilágosító munkánknak köszönhetően egyre többen, és már olyanok is zsidóznak, akiktől nem várná az ember. Mert egyre többen jönnek rá végre, hogy kudarcaik oka a zsidó.

A népi igény erejét jelzi, hogy annyi idő után végre megint van nyíltan antiszemita napilapunk, sőt televíziónk is lett! Nagyon jó jel, hogy ebben az ország egyik leggazdagabb embere üzletet lát. Széles Gábor köszönet érte.

Ugyancsak a köszönet szavai illetik ügyünk zászlóshajójának, a Kurucinfónak bátor, hazafias gárdáját, akiknek sikerült a magyar nemzeti újságírást a klasszikus Der Stürmer* színvonalára emelniük. Továbbá feltétlen meg kell említeni az ifjúságunk világnézeti nevelésében el nem hanyagolható szerepet játszó hard rock és heavy metal szaklapot, a HammerWorld-öt, mely a szívünknek oly kedves „árpádsáv és rock and roll” szlogennel terjeszti magyar és nemzetközi neonáci előadók felvételeit. Közülük népszerűsége okán kiemelendő, az igazságunkat nemcsak mélyen átérző, de azt merészen ki is mondó Moby Dick együttes.

Közös erőfeszítéseink gyümölcse, hogy a Jobbik támogatottsága a teljes népesség körében immár 15%-on áll. De ennél sokkal jobban mutat a biztos pártválasztók esetében mért 25%.

Testvéreim, láthatóan nincs már sok hátra! Kitartásunk lassan megérleli gyümölcsét. S a szüret gazdagnak ígérkezik. Ám a jó gazda a permetezés mellett a gyomlálásról sem feledkezik meg. Ragadjunk hát kapát, és tisztítsuk meg Nobel-díjasaink listáját is az oda is befurakodott galíciai jöttmentektől, akikkel ezer éve kénytelenek vagyunk szent Kárpát-medencénk levegőjét együtt szívni! És akik persze számarányukhoz képest jóval többet szívnak belőle, mint amennyi járna. Mert nagy a veszély! Egyesek mintha nem mernék kiejteni a szót: zsidó. A lista összeállításához használt könyv – Bödők Zsigmond - Nobel-díjas magyarok – szerzője mindössze egyszer írta le, akkor is szóösszetételben, így: zsidóüldözések. Csak azért, mert Kertész Imrénél nem lehetett elkerülni azt, amit Elie Wieselnél sikerült.   

Végül, mert sajnos még mindig itt tartunk, Imre Kertész is összeteheti kezeit (a tarkóján) és úgy rebeghet nekünk köszönetet, hogy oda vittük ahová való. Bár nem író táborba küldtük, de nélkülünk soha a büdös életben nem kap Nobel-díjat. Ő sem.

Hát akkor drága magyar testvéreim, íme a lista:    

Lénárd Fülöp (1862-1947) pozsonyi német család gyermeke. Az 1880-as évektől Németországban él. 1905-ben még magyar állampolgárként, elektron sugarakkal kapcsolatos munkásságáért kapja meg a fizikai Nobel-díjat. 1907-ben meg a német állampolgárságot. Philipp Eduard Anton von Lenard a húszas évek vége felé lép be a Nemzeti Szocialista Német Munkáspártba, majd alapítója és lánglelkű vezetője lesz a szemfényvesztő zsidó fizikával szemben életre hívott Árja Fizika Mozgalomnak.   

Bárány Róbert  (1876-1936) 1914-ben a fülészet frontján elért sikereiért ítélték neki az orvosi Nobel-díjat, de nem találták otthon. Turkesztánban, egy orosz hadifogolytáborból került elő. A svéd kormány közbenjárására előbb megetették, majd megfürösztötték, majd 1916-ban kiengedték. A díj mellé felkínált svéd állampolgárságot is örömmel fogadta a bécsi születésű magyar zsidó.

Zsigmondy Richárd (1865-1927) bécsi születésű kémikust 1925-ben tüntették ki az élet számos területén nélkülözhetetlenné vált enyves anyagok, a kolloidok kutatásáért. Színmagyarsága ellenére nemcsak állampolgársága volt osztrák, identitása is.

A C-vitamin azonosításáért 1937-ben orvosi Nobellel jutalmazott Szent-Györgyi Albert (1893-1986) az egyetlen, aki Magyarországon végzett kutatásaiért kapta a díjat. Tíz év múlva a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság társelnöke. Miután megtudta, hogy elnöktársát, Zilahy Lajos írót letartóztatták, Svájcban töltött szabadságáról inkább Amerikába ment. Ahová 1948-ban Zilahy is költözött.     

Hevesy György  (1885-1966) 1914-ben manchesteri kutatásait megszakítva hazatért, hogy katonaként kivegye részét az ország számára tragikus végű öldöklésből. 1919-ben a Tanácsköztársaság Közoktatási Népbiztosságának felsőoktatási reform felelőse* – aki később az aerodinamika oktatását forradalmasította az Egyesült Államokban  – felkérte a Műegyetem kémia-fizika tanszékének vezetésre. Az ajánlat elfogadása miatt 1920-ban megvonták tőle az előadási jogot. Ilyen ember itt ne tanítson! Majd Dániában, ahová Niels Bohr* hívta. 1943-ban, szívének oly kedves rádióaktív izotópjai hozták el a kémiai Nobel-díjat, az akkor már svédben élő tudósnak, mert, bár az 1940-ben német megszállás alá került Dániában a kormány és a lakosság kiállt embertársaiért, és következetesen szabotálták a zsidóellenes rendelkezéseket, tudta, hogy a náci türelemnek is van határa. A brit természettudományos társaság, a Royal Society tagja német állampolgárként fejezte be életét. Ami után nyugodt szívvel térhetett vissza Magyarországra. A Kerepesi temetőből talán nem fogják kidobni.

Békésy György (1899-1972) 1946-ban költözött Svédországba, onnan egy év múlva Amerikába, 1966-ban Honoluluba. A hallást és a fület vizsgáló kutatásainak eredményeiért 1961-ben orvosi Nobelt kapott fizikus hamvait végakarata szerint a Csendes-óceánba szórták.

Wigner Jenő (1902-1995) a 20-as évek második felében Németországban dolgozik. 1930-ban barátjával, a szintén zsidó Neumann Jánossal* együtt elfogadja a Princentoni Egyetem invitálását. A fizikai Nobel-díjat 1963-ban kapta meg az első atomreaktor megtervezője és felépítője.    

Gábor Dénes (1900-1979). A holográfia elvét már 1947-ben kidolgozó, érte 1971-ben kitüntetett fizikus, 1933-ban inkább hazaköltözik Berlinből. Négy év múlva a magyar nemzet érdekeit szem előtt tartó első zsidótörvény forszírozása miatt Angliába távozik. Ott nem számított megvetett, másodrendű állampolgárnak.    

Az említett, magyar Nobel-díjasokról szóló könyv Elie Wiesel kapcsán azt is elfelejti megemlíteni, hogy román állampolgárként született Máramarosszigeten. A város észak-Erdély részeként 1940-ben került újra magyar fennhatóság alá, a Németország és Olaszország vezetői által meghozott második bécsi döntés nyomán, melyet, a nemzetközi elismertségnek örvendő, Felvidék magyar lakta részeit visszaadó elsővel szemben, már csak Németország és szövetségesei ismertek el. Akik közül az egyik, egy megnemtámadási szerződés fejében, területrendezés esetén támogatta volna Magyarország Romániával szemben támasztott további területi igényeit, de Horthynál ekkor még szóba sem jöhetett semmiféle szerződés a Szovjetunióval. Inkább tovább sodródik a barna árral, és 1944-ben kirablásuk után Auschwitzba utaztatja a Máramarossziget környéki zsidókat, ahol az 1928-ban született Wiesel anyja és nővére szinte alig szenvedett, mert érkezés után rögtön kipróbálhatták milyen civilizált dolog a gázkamra. Amit az apja sem úszott meg.

Ő Párizsba költözik, író lesz, aztán amerikai állampolgár, 1986-ban Nobel-békedíjat kap emberi jogi aktivitásáért: hogy soha senkivel ne történhessen meg az, amit vele és családjával művelt egy erőszakos kisebbségi akarat meg a nagy népi közöny.   
Természetesen a románok is magukénak vallják.

Polányi, John Charles 1929-ben Berlinben született, a kémikus és filozófus Polányi Mihály fiaként, aki 1920-ban költözött oda. Ahonnan 1933-ban családjával együtt Manchesterbe települt, ahol az egyetem fizikokémia tanára lett, és senkit sem zavart, hogy zsidó. Fia apjára ütött, kémikus lett. Nobel-díjjal 1986-ban tüntették ki a vegyi reakciók sebességének vizsgálatáért. 1952 óta Kanadában él.    

Oláh György (1927) 1956-ban hagyta el az országot. 1971 óta az Egyesült Államok polgára. 1994-ben kapott kémiai Nobel-díjat.

Sárközi Mátyás író visszaemlékezése: „bátyámmal együtt bekerültünk a híres Sztehlo Gábor-féle, fiúk városa jellegű Gaudiopolis-intézetbe. Sztehlo Gábor, aki szerintem megérdemelné, hogy szentté avassák, evangélikus lelkészként a háború alatt körülbelül ezer zsidó gyereket mentett meg oly módon, hogy a pesti és budai nagyiparos és arisztokrata barátai villájába beállított tíz-tizenöt gyerekkel, és azt mondta, például vitéz Szenczy Aladárnak: Bujtasd el őket, és ha jönnek a nyilasok, kérd ki magadnak: miként merik feltételezni, hogy egy vitéznek zsidók bujkálnak a házában? Így mentett meg közel ezer gyereket, többek közt egy 17 éves fiút, Oláh Györgyöt, a későbbi Nobel-díjas vegyészt, akinek a szerves kémia megújítását, az ólommentes benzin kifejlesztését köszönheti a világ.” Jelenleg metil-alkoholban utazik. Társaival kidolgozott módszere szerinte lehetővé teszi, hogy ez legyen a jövő kifogyhatatlan, megújuló energiaforrása.  

Harsányi János (1920-2000) matematikát és filozófiát akar tanulni, de apjának gyógyszertára van. Így nincs mese, irány a Lyoni Egyetem vegyészmérnöki kara. Amit a háború miatt a Budapesti Egyetemre kell cserélnie. Itt szerez gyógyszerész diplomát 1944-ben. Hét hónap munkaszolgálatra viszik a keleti frontra. Melynek tulajdonképpeni megszűnése miatt már nincs rájuk szükség. Hát bevagonírozzák, hogy ausztriai kényszermunkára vigyék őket. Harsányi a társasutazás helyett a bujkálást választja: Budapesten megszökik az állomásról. Jezsuiták rejtegetik olyan sikeresen, hogy a háború után katolizál. Visszamegy az egyetemre, filozófiát és szociológiát tanul, teológiát hallgat. Kitűnő időzítéssel laikus testvérként csatlakozik a Domonkos Rendhez. Az egyetem szociológiai intézetében dolgozik. Nem sokáig, mert az egyetértés a mindent elöntő marxista hablattyal nemcsak ajánlatos, hanem kötelező is – viszont ő a száját sem képes tartani. 1948-tól azon fáradozik, hogy minél kisebb veszteséggel adhassa el az államnak gyógyszertárát. Egy patika az államot nem érdekeli. 1950. augusztus 1.-én a nép nevében ünnepélyesen elveszi mind. De ezt már nem várta meg. Néhány hónappal korábban mennyasszonyával és annak szüleivel leléptek. A szögesdrót és az aknazár miatt a Fertő mocsarán át, hosszas bolyongás után érkeztek Ausztriába. Ahonnan Ausztráliába mennek. Ahol nem ismerik el diplomáit, így kétkezi munka mellett estin szerez közgazdasági oklevelet Sydneyben. 1956-ban Rockefeller-ösztöndíj segítségével a kaliforniai Stanford Egyetemen doktorál. Disszertációját játékelméletből írja. Az ausztrálok értetlensége miatt helyét nem találó, 1961-ben Amerikába költöző Harsányi 1994-ben kapja meg a közgazdasági Nobel-díjat a korlátozott információjú játékelmélet kidolgozásáért. Ami arról szól, hogy mi a teendő akkor, ha a játék nem kooperatív résztvevői csak részben ismerik a másik céljait. Ennek alkalmazásával az USA nemcsak a hidegháborút nyerte meg, de az ehhez szükséges állami bevételeket is jelentősen megnövelte.   
Arról nincs hír, hogy a rendszerváltás után patikáját visszakérte volna.

Az 1937-ben Karcagon született Herskó Ferenc családjához kegyes volt a sors. Apját 1942-ben munkaszolgálatra vitték, ahol gazdát cserélt, és az oroszok dolgoztatták tovább 1946-ig. Családját 1944 kora nyarán deportálták, szerelvényüket a lebombázott vasútvonal miatt Lengyelország helyett Ausztriába irányították, ahol csak a kényszermunka örömei várták őket. A mázlisták 1950-ben kivándoroltak Izraelbe. Ahol Avram Hershkoból biokémikus lett, és a fehérjék lebontásának folyamatáért 2004-ben kapott kémiai Nobel-díjat.  

A XX. század második felének legnagyobb hatású közgazdászát, Milton Friedmant 1976-ban tüntették ki a díjjal. Az 1912-ben New Yorkban született beregszászi zsidó ivadék annyira sem magyar, mint amennyire Al Capone olasz.

Hogy a Berlinben élő Kertész Imre miért kapott 2002-ben irodalmi Nobel-díjat, azt mindenki tudja. És emlékszik a magyar nemzet jobbik részének felháborodására azon, hogy a régóta idevárt, már nagyon esedékesnek tartott díjat egy (…) zsidó kapta. Pocskondiázását azóta is folytatják azok, akik a szebb jövőt a múlt század sötét középkorában vélik felfedezni.

*

Kedves többé-kevésbé antiszemita testvéreim! Ez a magyar valóság. Ami nem lenne olyan, amilyen, ha az a sok minden, amit csak ezek az elüldözött fejek létrehoztak, itt valósul meg, mert akkor ezek haszna is itt jelentkezik. És most, hogy az írás a végére ér, talán már rájöttél, hogy az antiszemitizmus az egyik legnagyobb ostobaság a világon. Viszont ha ragaszkodsz téveszmédhez, akkor a nemzet igazi ellensége Te vagy. És ha azt gondolod, hogy legalább a golyóstoll megmarad, hát tévedsz. Azt is ők adták a kezedbe.    

-

* Der Stürmer: a náci Németország alpári, pornográf, antiszemita magazinja. Alapítóját, Julius Streichert
1946-ban végérvényesen felfüggesztették.

* Kármán Tódor (1881-1963): matematikus és fizikus. Például a szuperszonikus repülést, és a hiperszonikus űrhajózást köszönheti neki Amerika. Zsidó.

* Niels Bohr: Nobel-díjas (1922) fizikus.

* Ő találta ki a számítógépet.