A mult év karácsonyán az Állatorvosi főiskolán lezajlott Nemes Kanári-Madár Kiállításon szereplő igen számos, bájos hangú kanárimadárka közül rövid ismertetésemben csupán az emberi szorgalom és kitartás legszebb eredményével óhajtok foglalkozni. Ezek a „Hunyadi-indulót” fütyülő kanárimadarak. Bármennyire hihetetlenül is hangzik, ezek az apró kis szárnyas állatkák egy egyszerű, de annál magyarabb gondolkozású kanárimadár-tenyésztő sok évi szorgalmas tanítása és okszerű tenyésztése folytán, tökéletesen megtanulták a „Hunyadi-indulót”.

A külföldi származású madarakat a mi anyanyelvünkre Tóth József magyar nemes „Hunyadi” kanáritenyésztő tanította meg, ki 1870-ben Felsőoszkón (Vasmegye) született és 25 éve foglalkozik nemes kanáritenyésztéssel. A boldogabb és olcsóbb időben 500-600 darab kanáriból állott állománya. A Babits-féle törzszsel kezdte a tenyészetet, amelyet később a Seifert-törzszsel javított. Nyolc évvel ezelőtt már megunta Tóth József a kanárimadarainak természetüktől adta nótáit és magyar lelke nagyot gondolt. Miért legyen csak angolul, franciául vagy németül fütyülő kanári, miért ne legyen egy magyarul csicsergő madárka is e világon.

A magyar hazafias gondolatot a tett követte. Tóth József számos hím madarai közül kiválasztott egy hímet, amelynek síp- és füttyhangja a legmegfelelőbbnek bizonyult, hogy a „Hunyadi-induló” fütyülésére kiképezze. Amikor az est beállt, az énekkalitkából kiemelte az erre kijelölt hím kalitkáját és a hosszú estéken át lámpafénynél kezdte az emberfölötti füttytanítást. Tóth Józsefet hazafiasan érző szívében csak egy vágy sarkalta, hogy oly madárkát képezzen ki, mely az egész világ csodájára és főleg nemzetünk dicsőségére, azt az indulót fütyölje, amelyet minden magyar megért és átérez s amely dal a külföldön is megszerzi a magyar szorgalom, kitartás és a hazafiasságon alapuló kultúráltság igazi hírnevét.


Nyolc év előtt a kiválasztott hím kitartó szorgalmas tanítás után eltanulta a „Hunyadi-indulót”, amelynek fészektestvéreivel együtt Tóth József megalapozta a „Hunyadi-törzset”. Azóta tisztavérben tovább tenyészti a törzset, úgyhogy a karácsonyi kanárikiállításon 23 darab hím kanárival szerepelt, amelyek ritmusosan zengik nemzetünk dicsőségére a „Hunyadi-indulót”, oly tisztán, oly tökéletes futamokkal, amely a zeneértőt is csak ámulatba ejtheti. Akinek hihetetlenül hangzik ismertetésem, az e csodás valóságról, nemzetünk egyik csodálatos alkotásáról mindenkor meggyőződhetik, ha felkeresi ez egyszerű, de annál hazafiasabban érző és gondolkodó Tóth József hajlékát (Erzsébetfalva, Pacsirta-telep, Kuruc-u. 12. sz.), hol meghallhatja az idegenből származott kanárimadárka zengzetes magyar dalát, a „Hunyadi-indulót”.

A kis művészekről mindezideig, sajnos, mit sem hallottunk. Hiába, senkisem próféta a saját honában. Ez áll ezekre a csodás madárkákra is, a lelkes magyar tanítómesterre és tenyésztőre is. Az állatkert igazgatósága e sorok írójának felkérésére elhatározta, hogy a kanáritársadalom e magyar nótásait a nyár folyamán többízben az állatkert területén vendégszerepelteti, hogy ámulja és csodálja a közönség a magyar kitartó lelkes munka és tanítás legszebb és eredményes példáját. Bárcsak sok ily Tóth Józsefünk volna, akik minden tettükben csak a magyar nemzeti dicsőség emelését tartanák életcélul.
Ezalatt Tóth József azon ábrándozik, hogy lenne csak megfelelő lakása, helyisége, hol ezeket a „Hunyadi” madarakat a magyar nemzet dicsőségére nagyban tenyészthetné.

Raitsits Emil

*

Erkel Ferenc Hunyadi László c. operájából